A mai n√©pszavaz√°s kapcs√°n a jelenlegi angol politikai vezet√©s Sk√≥cia elszakad√°s√°ban a brit nagyhatalmi poz√≠ci√≥ s√©r√ľl√©s√©nek fenyegetŇĎ √°rny√°t l√°tja k√∂zeledni, csak hogy sz√©p k√©pzavarral ind√≠tsak. Cser√©be London a der√©k n√©pszavaz√≥ sk√≥t polg√°rokat az √∂n√°ll√≥ Sk√≥cia gazdas√°gi helyzet√©nek roml√°s√°val, tov√°bbmegyek, a k√∂zelj√∂vŇĎ csŇĎdhelyzet√©vel ijesztgeti. T√∂rt√©nelmi vicc, hogy a h√°romsz√°z √©vvel ezelŇĎtti (1707) Acts of Union-t hasonl√≥ indokok miatt k√∂t√∂tt√©k meg. Londont nagypolitikai bonyodalmak ideges√≠tett√©k; a sk√≥t √°llamkincst√°r, a sk√≥t nagypolg√°rs√°g √©s arisztokr√°cia egy szerencs√©tlen, milli√°rdokra r√ļg√≥ v√°llalkoz√°s √∂sszeoml√°sa ut√°n kiment√©sre szorult.

Anglia √©s Sk√≥cia, angolok √©s a sk√≥tok eg√©sz b√©k√©s szomsz√©ds√°g. Az angol kir√°lyokat a k√∂z√©pkor folyam√°n nagyj√°b√≥l lek√∂t√∂tt√©k a francia √©rdekelts√©geik, az angol gazdas√°g sz√°m√°ra a csatorn√°n t√ļli Eur√≥pa l√©nyegesen √©rt√©kesebb kapcsolatot jelentet, mint a sk√≥t birkalegelŇĎk, a sk√≥toknak pedig ritk√°n adatott lehetŇĎs√©g arra, hogy m√©lyebben belem√°szhassanak az angol √ľgyekbe. R√°ad√°sul a sk√≥tok √©s az angolok egy idŇĎben estek √°t a reform√°ci√≥n, ez√©rt intenz√≠v vall√°si ellent√©tek miatt sem kezdŇĎd√∂tt gyŇĪl√∂ls√©g. A sk√≥t kir√°lys√°g t√ļl erŇĎs, t√ļl massz√≠v ellen√°ll√°st jelentett ahhoz, hogy n√©h√°ny kamp√°nnyal, vagy mell√©ksz√°lon, csek√©lyebb erŇĎforr√°st ig√©nylŇĎ lass√ļ gyarmatos√≠t√≥ elŇĎrenyomul√°ssal el lehessen foglalni, mint Walest, vagy az √ćr-szigetet, de ahhoz viszont gyenge, hogy kih√≠v√°st jelentsen az angoloknak. Ha a term√©szetes idegengyŇĪl√∂letet nem is lehet kihagyni a k√©t n√©p viszony√°b√≥l, att√≥l m√©g nem is v√°ltak egym√°s hal√°los ellens√©geiv√©.

A b√©k√©s hat√°rvid√©ken idŇĎnk√©nt ‚Äď fŇĎleg a sk√≥t felszabad√≠t√≥ h√°bor√ļkat k√∂vetŇĎ √©vsz√°zadokban - √°lland√≥sultak a csetepat√©k. Hol a hat√°rvid√©k sk√≥tjai j√°rtak √°t fosztogatni, rabolni, marh√°kat elhajtani, nŇĎket erŇĎszakolni, hol az √©szaki gr√≥fs√°gok angoljai.

Northumbri√°ban m√°ig √°ll n√©h√°ny azok k√∂z√ľl a massz√≠v, padl√≥t√≥l tetŇĎig s√ļlyos k√∂vekbŇĎl √©p√≠tett mened√©kh√°zakb√≥l, ahov√° a parasztok √©jszak√°ra beterelt√©k a j√≥sz√°got, a nŇĎket √©s a gyereket.

1707-es Uni√≥t megelŇĎzŇĎ 225 √©vben nem v√°ltozott a k√∂z√∂s hat√°r ‚Äď akkor se sokat ‚Äď , 150 √©ve nem h√°bor√ļskodott egym√°ssal a k√©t kir√°lys√°g, √©s 104 esztendeje a Stuart-h√°z uralkodott mindk√©t orsz√°g felett. (Cromwell sk√≥ciai hadj√°ratai nem k√©t orsz√°g, k√©t nemzet h√°bor√ļj√°nak a esete, hanem egy hatalmas kiterjed√©sŇĪ polg√°r- √©s vall√°sh√°bor√ļ r√©szei voltak.)

Advertisement

MielŇĎtt VI. Jakabot, az elsŇĎ Stuart-h√°zi angol kir√°lyt √ļtnak engedt√©k volna Westminsterbe, a sk√≥tok meg√≠g√©rtett√©k vele, hogy h√°rom√©vente hazat√©r, Sk√≥cia minden tekintetben megŇĎrzi a f√ľggetlens√©g√©t, k√ľl√∂n korm√°nyzat√°t. A j√≥ Jakab mindent meg√≠g√©rt, de Anglia gazdags√°g√°nak √©s London √©dess√©g√©nek megtapasztal√°sa ut√°n esze √°g√°ba nem volt a koldus kir√°lys√°g√°nak hepci√°skod√≥ nagyurai, √©s nyakas k√°lvinist√°i k√∂z√© visszat√©rni, hogy az edinburgh-i v√°rkast√©ly hideg k√∂v√©n meresztgesse a fenek√©t. Az ut√≥dai hasonl√≥form√°n √©reztek.

Sk√≥cia korm√°nyz√°s√°ban a t√°voll√©t folyamatos probl√©m√°t okozott, √©s az angol kir√°lyk√©nt a sk√≥t urak√©n√°l m√°r j√≥val nagyobb hatalom felett diszpon√°l√≥ uralkod√≥ keze messzire el√©rt, abszol√ļtabb uralkod√≥k√©nt korm√°nyozhatta Sk√≥ci√°t, mint elŇĎtte. A sk√≥tok rendszeresen l√°zadoztak, de semmif√©le sk√≥t nacionalizmus ok√°n, a Kirk, a Church of Scotland f√ľggetlens√©ge vagy kir√°lynak val√≥ al√°vetetts√©ge volt a forrong√°sok kiindul√≥pontja. De ezt a k√©rd√©st a katolikus hitŇĪ II. Jakab buk√°sa, √©s a Glorious Revolution (gaelic-√ľl R√®abhlaid Ghl√≤rmhor) gyŇĎzelme ut√°n - nem is olyan - r√∂vid t√°von minden fontosabb f√©l √©rdekei szerint elrendezt√©k.

Advertisement

Folyhatott volna tov√°bbra is k√∂z√∂s uralkod√≥ alatt, egym√°s mellett, √©s egym√°shoz k√∂zel√≠tve a k√©t kir√°lys√°g t√∂rt√©nelme, de a nagypolitika k√∂zbesz√≥lt. II. Jakab bukott, de t√∂rv√©nyes √©s √©lŇĎ kir√°lyk√©nt, akinek fi√ļ√∂r√∂k√∂se is volt, √°lland√≥ vesz√©lyt jelentett az √ļj berendezked√©sŇĪ Angli√°ra. Am√≠g Jakab l√°nyai, √©s idŇĎsebb l√°ny√°nak, M√°ri√°nak a f√©rje, Or√°niai Vilmos uralkodott, addig nem kellett annyira tartani a Jakobita restaur√°ci√≥t√≥l, √©s a k√©nyszerŇĪ katolikus reverzi√≥t√≥l, de egyik√ľknek sem volt ut√≥da. A fiatalabbik l√°ny, Anna 17 (!) terhess√©g√©bŇĎl √∂tsz√∂r sz√ľletett √©letk√©pes csecsemŇĎ, de az egyed√ľli, aki meg√©lte a h√°romnapos kor√°t, 11 √©vesen hirtelen meghalt. Egy √©vre r√° (1701) az angol parlament megszavazta az Act of Settlement-et, az ut√≥dl√°si t√∂rv√©nyt, mely szerint az √∂r√∂k√∂s√∂d√©si l√°ncban Ann√°t egyik t√°voli, de protest√°ns rokona, Gy√∂rgy hannoveri v√°laszt√≥fejedelem k√∂veti.

Kis kit√©rŇĎ: felfoghatatlan tekint√©lye volt a kir√°lyi v√©rnek, a t√∂rv√©nyes uralkod√≥nak. Anglia t√∂rt√©nelme sor√°n sz√°mtalanszor k√≠s√©relte meg az aktu√°lisan hatalomba l√©vŇĎ elit, √©s az uralkod√≥ kir√°ly √°th√°gni a v√©r szerinti ut√≥dl√°s jog√°t, de ebbŇĎl vagy borzalmas zŇĪrzavar sz√°rmazott, vagy egyszerŇĪen teljesen sikertelen volt. Amint az uralkod√≥ meghalt, az addig elnyomott, sokszor kv√°zi rabs√°gban l√©vŇĎ jogos √∂r√∂k√∂s √ļgy vonzotta mag√°hoz a hatalmat, mint l√°mpaf√©ny a lepk√©t.

Advertisement

Anglia parlamentje csak Anglia √©s √ćrorsz√°g sors√°r√≥l d√∂nthetett, a Sk√≥t Kir√°lys√°g√©r√≥l nem. Ha nem is akart√°k minden√°ron elveszejteni a sk√≥tok f√ľggetlens√©g√©t, de bizonytalanra nem adtak, kinek kell egy t√ľske a h√°t√°ba? A sk√≥t vezetŇĎk pedig val√≥sz√≠nŇĪleg sz√≠vesebben l√°ttak volna egy h√°romnapos d√∂gl√∂tt bakkecsk√©t Sk√≥cia tr√≥nj√°n, mint a katolikus, v√©gletekig dikt√°tor, a Kirket k√©jjel puszt√≠t√≥ Jakabot, de √∂nk√©nt nem √≥hajtott√°k kij√°tszani az Adujukat. Viszont nekik is meg lehetett tal√°lni az Achilles-sarkukat.

A 17. sz√°zadban a tengeri kereskedelemi t√°rsas√°g, vagy a gyarmatos√≠t√°s szavak olyan izz√°st √©bresztettek az Atlanti-parti eur√≥pai √°llamok arra √©rdemes lak√≥inak a kopony√°j√°ban, mint ma a Magyarorsz√°gon n√©mely k√∂r√∂kben a Startup, vagy a Keleti Nyit√°s betŇĪkombin√°ci√≥. A Tweed foly√≥t√≥l √©szakra √©lŇĎk addig n√©zt√©k elcs√∂ppenŇĎ ny√°llal, ahogy √°ramlik Angli√°ba a tengerekrŇĎl a vagyon, am√≠g megkeseredett a sz√°jukban a haggis. A Haj√≥z√°si T√∂rv√©ny √©s a k√ľl√∂n√°ll√≥ v√°mter√ľlet miatt az angol tengeri kereskedelembe, √©s az angol gazdagod√°sba nem igaz√°n tudtak bekapcsol√≥dni, de a f√ľggetlens√©g√ľk felad√°sa helyett √∂n√°ll√≥ gyarmatbirodalom, √∂n√°ll√≥ kereskedelmi erŇĎ l√©trehoz√°s√°r√≥l szŇĎttek v√©gzetes √°lmot. Kereskedelmi t√°rsas√°got alap√≠tottak, √©s gyarmatos√≠t√°sba kezdtek.

A fundraising nehezen ment, Vilmos kir√°ly kincst√°r√°t a franci√°k elleni h√°bor√ļ foglalta le, a Kelet-Indiai T√°rsas√°g pedig a monopolhelyzet√©t f√©ltve kilobbizta, hogy a sk√≥toknak ne legyen enged√©ly√ľk a kir√°ly birodalmain k√≠v√ľl tŇĎk√©t jegyeztetni, az angol √©s holland tŇĎk√©seket pedig elijesztett√©k. Sk√≥ci√°ban azonban kit√∂rt az ŇĎr√ľlet, √©s boldog-boldogtalan, kispolg√°r √©s nagykereskedŇĎ, lordok √©s v√°rosok jegyeztek a Company of Scotland for Trading to Africa and the Indies r√©szv√©nyeibŇĎl. √öjabb kori v√©lem√©nyek szerint a sk√≥t k√©szp√©nzmennyis√©g fele-negyede, m√°s megk√∂zel√≠t√©sben a sk√≥t vagyon √∂t√∂de √°ramlott a t√°rsas√°ghoz.

Advertisement

A Dari√©n-√∂b√∂lbe, a Panamai f√∂ldszorosra tervezt√©k az elsŇĎ sk√≥t kol√≥ni√°t. Afrik√°r√≥l √©s az Indiai kereskedelemrŇĎl a Kelet-Indiai T√°rsas√°g megnyugtat√°sa v√©gett letettek, egy sk√≥t sz√°rmaz√°s√ļ kalandor-bank√°r inspir√°ci√≥j√°ra pre-Panama-csatorn√°t v√≠zi√≥n√°l√≥, K√∂z√©p √©s D√©l-Amerika kereskedelm√©t uralni sz√°nd√©koz√≥ gyarmat mellett d√∂nt√∂ttek. Az exped√≠ci√≥k komplett katasztr√≥f√°ba torkoltak (t√∂bbessz√°m oka, hogy 1699-ben, egy √©vvel az elsŇĎ ut√°n, annak kudarc√°r√≥l mit sem tudva, kihaj√≥zott a m√°sodik flotta). A tejjel-m√©zzel foly√≥ Indi√°k k√©p√©tŇĎl elbŇĪv√∂lt gyarmatos√≠t√≥k egy√°ltal√°n nem voltak felk√©sz√ľlve a term√©szeti k√∂r√ľlm√©nyekre, az √©ghajlatra, a betegs√©gekre; a k√∂rnyezŇĎ spanyol gyarmatok hadba l√©ptek a betolakod√≥k ellen; a befoly√°solt angol adminisztr√°ci√≥ kiadta az uk√°zt, hogy az √∂nfelŇĪ sk√≥tok a k√∂rnyezŇĎ angol gyarmatokt√≥l semmif√©le seg√≠ts√©get ne kapjanak. (Itt olvashatsz angolul r√©szletesebben az exped√≠ci√≥r√≥l)

Visszat√©rve a nagypolitik√°hoz, a sk√≥tok elj√°tszhattak a gondolattal, hogy Anna kir√°lynŇĎ hal√°la ut√°n √∂n√°ll√≥an v√°lasztanak maguknak uralkod√≥t, de az utols√≥ kereskedŇĎtŇĎl Hamilton hercegig, aki mag√°t a Stuart h√°z kihal√°sa eset√©n a sk√≥t tr√≥n √∂r√∂k√∂s√©nek tartotta, egyk√©nt mindenkinek kil√≥gott a feneke a nadr√°gb√≥l. √Āltal√°nos csŇĎd.

Advertisement

EbbŇĎl a helyzetbŇĎl az Acts of Unionig √©s Nagy-Britanni√°ig viszonylag egyenes, de p√©nztŇĎl, k√©mektŇĎl, parlamenti csat√°roz√°sokt√≥l, obstrukci√≥t√≥l, p√©nztŇĎl, a sk√≥t √©s az angol parlament egym√°st fenyegetŇĎ t√∂rv√©nyeitŇĎl, √©s rengeteg p√©nztŇĎl √°titatott √∂sv√©ny vezetett. De ez az √∂sv√©ny m√°r nem a t√©m√°ja ennek a posztnak.

ElsŇĎ k√©p a Black Midden bastle house; a m√°sodik k√©p I. vagy VI. Jakab kir√°ly; harmadik, Lady Jane Grey kiv√©gz√©se, Paul Delaroche festm√©nye; negyedik k√©p forr√°sa az angol wikip√©dia a Darien scheme c√≠mbŇĎl.